AK-47

Gépkarabély

Alkalmazás éve: 1949

Műszaki adatok: Űrméret: 7,62 mm Lőszer: 7,62 x 39 mm Tárkapacitás: 30 töltényes szekrénytár Működési elv: gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű Tömeg: 3,5 kg tár nélkül, 4,3 kg töltött tárral Fegyver hossza: 870 mm Csőhossz: 415 mm Elméleti tűzgyorsaság: 600 lövés/perc Gyakorlati tűzgyorsaság: 40–100 lövés/perc Csőtorkolati sebesség: 710 m/s Hatásos lőtávolság: 800 m Maximális lőtávolság: 2710 m

Tervezője Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, akit a II. világháborús német StG44 karabély külseje ihletett meg. A fegyver 1949-ben lett rendszerbe állítva a szovjet fegyveres erőknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, ill. alkalmazzák ma is, a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély. Vietnam dzsungeleiben a Vietkong például használta az amerikai inváziós seregek gyalogsága ellen. A laza illesztések miatt kevés karbantartást igényel, szennyeződés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelelt a mostoha körülmények közötti harcra. Másik előnye volt a lövedékek nagy átütőereje (10 cm vastag betonfalat is átüt). Bár az amerikai konkurens pontosabb volt (persze az AK–47 sem pontatlan), ezt az előnyét nem tudta érvényesíteni, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelről került sor, ráadásul az AK–47-es masszív szerkezete sokkal inkább alkalmas volt kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes "ugató" hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.

Típusváltozatok:

• AK–47 1-es típus (1949–1951)
• AK–47 2-es típus (1952e–)
• AKSZ–47
• AKM
• AKMSZ
• AK–74 – 5,45 × 39 mm-es lőszerrel
• AK–101
• AK–103
• AK–107/108